Intézménymutató:
Aprily Lajos Fõgimnazium (Brasso)
2004. január 5.
RMDSZ–PSD együttműködés: felemás mérleg, állapította meg Gazda Árpád, a lap munkatársa. Az Észak-Erdélyen áthaladó autópálya-építés ügyében tett kormányzati lépések, és az alkotmánymódosítás tekinthető az RMDSZ és a kormánypárt tavalyi együttműködése legfontosabb eredményeinek. Kudarc azonban, hogy tucatnyi ígéretét immár másodszor szegte meg a kormánypárt. Az autópálya terén elért siker azzal magyarázható, hogy váratlanul megjelent az amerikai érdek. A kormány vélhetően nem az RMDSZ-nek, hanem az amerikai Bechtel cégnek akart kedveskedni a sztrádaépítéssel. A 2003-as megállapodásban immár második alkalommal fogadták meg a felek, hogy az év végére általában befejezik az erdő- és földtulajdonjegyek kiadását. Immár másodjára szegte meg ígéretét a kormánypárt a természetben vissza nem szolgáltatható ingatlanok után járó kárpótlás törvénye ügyében. E jogszabály elfogadása június 30-i határidővel szerepelt a 2002-es megállapodásban, majd határidő nélkül került át a 2003-asba. A jelentés előterjesztője a kártérítések kifizetésére tízéves időszakot javasolt. Az egyházaktól elkobzott ingatlanainak visszaszolgáltatása lassan halad. Az erdélyi magyar történelmi egyházak több mint kétezer kéréséből eddig 129 esetében hozott pozitív elvi döntést az illetékes kormánybizottság, és csak 49 ingatlan esetében állította ki azt a határozatot is, mellyel az egyházak telekkönyveztethetik tulajdonukat. Míg 2002-ben április 30-i határidővel szerepelt a megállapodásban a korábbi kormány által rendeleti úton elméletben visszajuttatott egyházi ingatlanok tényleges visszaszolgáltatása, 2003-ban már csak a visszaszolgáltatás sürgetésében állapodtak meg a felek. A protokollum értelmében a feleknek közösen kellett volna tanulmányozniuk a Csíki Magánjavak visszaszolgáltatásának lehetőségét. Nem született olyan javaslat erről a kérdésről, melyet a kormánypárt elé lehetett volna terjeszteni. Míg 2001-ben a Babes–Bolyai Tudományegyetem magyar oktatási vonala szervezési, szakmai és pénzügyi feltételeinek a megteremtéséről, 2002-ben pedig a magyar karok és tanszékek létrehozásáról állapodtak meg a felek, 2003-ban arra vállalkoztak: „közösen lépnek fel annak érdekében, hogy a 2003–2004-es tanévben egy magyar nyelvű természettudományi és egy magyar nyelvű humán kart hozzanak létre a törvénynek megfelelően, a jelenlegi szakok összekapcsolásával”. Ez sem történt meg. A megállapodás szerint április 30-ig kellett volna a Marosvásárhelyi Orvosi és Gyógyszerészeti Egyetem magyar beiskolázási számait megállapítani, a kormány viszont csak hónapokkal a tanévkezdés után, december 4-én hozta meg az erre vonatkozó határozatot. Akárcsak 2002-ben, 2003-ban is eredménytelenül „vizsgálták annak a lehetőségét”, hogy a kolozsvári Gheorghe Dima Zeneakadémián és az Agronómián, valamint a marosvásárhelyi Petru Maior Műszaki Egyetemen magyar csoportokat indítsanak. A megállapodásban a moldvai csángók megemlítése nélkül jelent meg az Európa Tanács csángó-ajánlására való utalás és az anyanyelv oktatásának a biztosítására tett ígéret. A dokumentum szerint március elsejéig kellett volna befejezni a brassói Áprily Lajos Gimnázium épületének a tatarozását. A magyar iskola a román szülők tiltakozása miatt csak szeptemberben költözhetett be a felújított épületbe. A szeptemberi tanévkezdésig kellett volna lebonyolítani a szatmárnémeti Hám János Katolikus Gimnázium által szorgalmazott ingatlancserét. Erre immár 2004-ben, az év első napjaiban kerülhet sor. Második alkalommal szegte meg a PSD a Kisebbségi és Regionális Nyelvek Európai Chartájának a megfelelő formában történő ratifikálására vonatkozó ígéretét. Ezt a tavalyi megállapodás szerint az év végéig kellett volna megtenni, a tavalyelőtti protokollumban június végi határidő szerepelt a kitétel mellett. Szintén kétéves adóssága a kormánypártnak a kisebbségkutató intézet létrehozása. Június 30-i határidő szerepelt a marosvásárhelyi televízióstúdió újbóli beindításánál, a stúdió azonban máig sem kezdte el a sugárzást. Nemcsak az RMDSZ-szel kialakított partneri viszonyt, hanem a magyar kisebbséget is semmibe vette a kormány, amikor az RMDSZ megkérdezése nélkül nevezte ki novemberben Cristian Jura jogászt az Etnikumközi Kapcsolatok Hivatalának élére. A szövetség képviselői mintegy 200-300 milliárd lejre becsülik azt a többletforrást, amit a magyar lakosságú településeknek, megyéknek sikerült kilobbizni. Noha az egyezmény 60 napos határidőt szabott a két politikai erő szervezeteinek a megyei szintű együttműködési szerződések megkötésére, néhány megyében az év végéig sem sikerült ilyen dokumentumot aláírni. Az RMDSZ-nek kormánypárti támogatással sikerült elérnie az igazságszolgáltatásbeli anyanyelvhasználat alkotmányos garantálását. Szintén RMDSZ-sikerként könyvelhető el a felekezeti oktatás alkotmányos garantálása. Az aradi emlékmű témája nemcsak a pártközi kapcsolatokat, a román–magyar államközi viszonyt is megterhelte. Az ügyet Medgyessy Péter kormányfőnek sem sikerült elsimítania szeptember végi bukaresti látogatásán. Eredménynek számít, hogy azokon a településeken, amelyeken jelentős magyar közösség él, immár a vasútállomásokon is kezdtek megjelenni a magyar településnevek. Érdemes volt egyezséget kötni a kormánypárttal a 2003-as évre – jelentette ki Borbély László, az RMDSZ kormánykapcsolatokért felelős ügyvezető alelnöke. /Gazda Árpád: Adós maradt a kormánypárt. RMDSZ–PSD együttműködés: felemás mérleg. = Krónika (Kolozsvár), jan. 6./
2004. február 21.
A rendszerváltozás után tizenhárom évnek kellett eltelnie ahhoz, hogy a brassói Római Katolikus Gimnázium épületét, a mostani Áprily Lajos Gimnáziumot vissza lehessen szerezni. Az Áprily Lajos Gimnázium magyar diákjai az intézményben maradtak, a román gyerekek átköltöztek a Iacob Muresianu nevét viselő új iskolaépületbe. Egyelőre közös maradt az udvar, a tornaterem használata, miután felújítják, egyelőre tisztázatlan, mi lesz a folytatás. Kovács Attila, a Brassó megyei RMDSZ elnöke emlékeztetett: a megyei RMDSZ 2002 januárjában egyezséget kötött a kormánypárttal az Áprily Lajos Középiskola kérdéseinek megoldása ügyében. Ez belekerült azután a 2003-as protokollumba is. Azt, hogy csak a magyarok költözhettek vissza az Áprily Lajos Középiskola épületébe, az RMDSZ a megyei, valamint az országos román vezetéssel kötött egyezmény révén érte el. Farkas Anna főtanfelügyelő-helyettes, oktatási alelnök szerint úgy néz ki, hogy idén mégiscsak sikerült elérni azt, hogy a főépületbe csak az Áprily diákjai költözhetnek be. Petki Pál, az Áprily Lajos Középiskola igazgatója felidézte, már 1989 decemberében megfogalmazták, hogy vissza kell állítani az önálló brassói magyar líceumot. 1990 szeptemberében félmegoldás született: a magyar iskola visszaköltözött az épületbe, de a román iskola nem költözött el az épület egy részéből. Az ügy aztán megrekedt ezen a szinten. Csak egy- két éve indult be újra a teljes megoldás keresése. A következő lépés az, hogy a szabadon maradt B épületet is benépesítse a magyar iskola, elvégezzék a kisebb javítási munkálatokat. A román iskola még csak egy termet szabadított fel, kettőben még ott van a levéltáruk, s ennek elköltöztetésére az igazgatónő haladékot kért. /Tóásó Áron Zoltán: Szemmel is látható eredmények. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), febr. 21./
2004. május 11.
Máj. 7–9-e között hatodszor került sor a Sepsiszentgyörgyön a helyi RMPSZ és az aradi Csiky Gergely Iskolacsoport közös pedagógusrendezvényére, a Szakmai Napokra, amelynek ezúttal a háromszékiek voltak a házigazdái. Az első nap megyei körúttal, telt el. Másnap a sepsiszentgyörgyi Mikes Kelemen Elméleti Líceumban szakmai előadások hangzottak el, majd az aradiak meglátogatták a Csiky brassói testvériskoláját, az Áprily Lajos Elméleti Líceumot, ahol megtekintették a végre önállóan működő magyar nyelvű tanintézményt. /(Kiss): A 21. század pedagógusának szerepe. Szakmai Napok – hatodszor. = Nyugati Jelen (Arad), máj. 11./
2004. május 12.
A 2002-es népszámlálási szerint Brassó 283 543 lakosából a magyarok aránya 8,24% /23 369 személy/, székely 52 személy és csángó 30 személy. Idén Kovács Attila RMDSZ megyei elnök Brassó magyar polgármester-jelöltje. Dr. Kovács Attila hat éve tagja az RMDSZ vezetőségének: 1998-2001 között ifjúsági alelnök volt, 2001–2004 között pedig megyei elnök. Egyetemi adjunktus a brassói Transilvania Egyetemen, kommunikáció-elméletet tanít. Elmondta, hogy szívügye volt az Áprily Lajos Középiskola (ÁLK) önálló magyar középiskolává való átalakítása. Nagyszebenben a szászok sokkal kevesebben vannak, mégis szász a polgármester. /Tóásó Áron Zoltán: Magyar polgármesterjelölt Brassóban. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), máj. 12./
2004. május 14.
Máj. 13-án ünnepélyes keretek között, az RMDSZ országos és megyei vezetői, a magyar történelmi egyházak, és a helyi önkormányzat képviselőinek jelenlétében avatták fel az önálló magyar tanintézménnyé váló brassói Áprily Lajos Középiskolát. – A brassói magyarság kitartása és összefogása bebizonyította, hogy egységgel a legnehezebb célok is megvalósíthatók – hangsúlyozta ünnepi beszédében Markó Béla. – Együtt kell maradnunk és együtt kell haladnunk- szögezte le Frunda György szenátor. Az ünnepség résztvevőit levélben üdvözölte Bálint-Pataki József, a Határon Túli Magyarok hivatalának elnöke. /(Csernik Attila): Önálló tanintézménnyé vált az Áprily Lajos. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), máj. 14./
2004. május 19.
Kötő József, az RMDSZ ügyvezető alelnöke felvázolta a magyar anyanyelvű oktatás helyzetét. Amikor 1990-ben elkezdték a munkát, az egyetem előtti oktatásban jóformán nem volt önálló magyar tanintézmény. Most viszont 138 líceumi szintű intézményben oktatnak magyar anyanyelven, amiből 58 önálló magyar nyelven oktató intézmény. Az utóbbi időszak gyümölcse az aradi Csiky Gergely Gimnázium, a máramarosszigeti Löwei Klára Gimnázium és újra önálló lett Brassóban az Áprily Lajos Gimnázium. Kötő bízik abban, hogy a közeljövőben Szilágysomlyón is, és Bánffyhunyadon is önálló magyar középiskola lesz. Problémát jelent, hogy az önálló magyar iskolahálózat eddig eléggé beszűkült profilban működhetett. Az anyanyelvű szakoktatást megszüntették. A tanügyi törvény módosított változata lehetővé teszi a szakoktatás anyanyelvi gyakorlatát, anyanyelven működő szaklíceumok és szakemberképzésre szolgáló inasiskolák illetve tanonciskolák, mesterképzők létesítését. Nulláról kell indulni. Hiányzott a tankönyv, a szakszemélyzet, tantervek sem voltak. Most már kibontakozóban van a szakiskolai hálózat is. Szaklíceumok indultak, több közgazdaságtani osztály indult középszinten, a Székelyföldön tovább bővült a szaklíceumi hálózat. A posztlíceális és vállalkozói alapon létrehozott anyanyelvű képzési formák elterjedtek Erdélyben, közvetlenül tudnak reagálni a munkaerőpiaci kívánalmakra, és jelentős számú posztlíceális, magánkézben levő, vállalkozói alapon működő képzési forma indult be. Önálló magyar oktatást kell megszervezni a felsőoktatásban is. Ezt még nem sikerült véghezvinni. Ahhoz képest, hogy 1990-ben a felsőoktatásban tanuló magyar diákok száma alig haladta meg a háromszázat, jelenleg a Babes-Bolyai Tudományegyetemen 58 szakon lehet magyar nyelven tanulni. Közel 5000 hallgató tanulja a szaktantárgyakat anyanyelvén, a magyar nyelvű szakokon, és 8000 fölött van, csak a Babes-Bolyain, a magyar anyanyelvű diákoknak a száma. A jogon egy-két tantárgyat hallgathatnak magyarul is. A jogon 1998 óta 40 hely van elkülönítve magyar diákok számára. 1996-ban országos viszonylatban mindössze 9 magyar diák volt a jogon. Amikor a tanítóképzői főiskolai képzés beindult, akkor hat városban: Székelyudvarhelyen, Nagyenyeden, Marosvásárhelyen, Kolozsvárt, Nagyváradon és Kézdivásárhelyen létesült magyar anyanyelvű, főiskolai szintű tanítóképzés. /Zsehránszky István: Önállóan – minden szinten. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), máj. 12., folyt.: máj. 19./
2004. szeptember 16.
Farkas Anna, Brassó megyei főtanfelügyelő-helyettes közölte, hogy Brassó városban a 27-es Számú Általános Iskolában már három éve nincs magyar első osztály. Az Energetikai Líceumban nem indult be a magyar nyelvű kilencedik osztály, viszont a négyfalusi Zajzoni Rab István középiskolában a magyar tagozaton sikerült egy helyett két inas-osztályt indítani. Tatrangban, Zajzonban és Pürkerecen osztatlan magyar osztályok működtek, nehezebb volt a tanítónak a különböző korosztályú gyerekekkel egy időben dolgozni. Ezért összevonják a három iskolából a magyar tagozatokat Zajzonba. Kiss József, Tatrang község polgármestere megígérte, autóbuszt biztosít a tanulók szállítására, s minden osztály külön teremben tanulhat. A brassói Áprily Lajos Főgimnáziumban – szeptember 1-jétől lett főgimnáziummá – minden líceumi osztály megmaradt. Két első osztály indul, a hosszabbított program továbbra is működik. A főgimnáziumi fokozat a középiskolának magasabb minősítését jelenti. /Tóásó Áron Zoltán: Iskolakezdés Brassó megyében. Beszélgetés Farkas Anna megyei főtanfelügyelő-helyettessel. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), szept. 16./
2005. április 19.
Az Anyanyelvápolók Erdélyi Szövetsége (AESZ) Brassóban szervezte meg a magyar nyelv napjait. A háromnapos rendezvény keretében anyanyelvi konferenciára került sor és több országos verseny helyszíne volt a társszervező Áprily Lajos Főgimnázium. A vendégeket Petki Pál, a brassói Áprily Lajos Főgimnázium igazgatója és Aranyosi István, a megyei önkormányzat oktatásért felelő tanácsosa köszöntötte. A konferencián Magyarok és szászok a keleti végeken címmel neves előadók értekeztek. Balázs János, a Brassói Lapok munkatársa a lakosság-összetétel drasztikus változásáról szólt; Pozsony Ferenc néprajzkutató a szászok és a magyarok egymáshoz való viszonyát fejtegette; Balogh András egyetemi tanár Honterus munkásságát ismertette; Kovács Lehel informatikus az általa szerkesztett hétfalusi csángó tájszógyűjteményből tallózott; Ambrus Attila, a Brassói Lapok főszerkesztője a szász kivándorlásról szólt; Péntek János egyetemi tanár a magyar és a szász kultúra összefonódását emelte ki. /Nagy Zsuzsanna: A Magyar Nyelv Napjai Brassóban. = Hargita Népe (Csíkszereda), ápr. 19./ Brassóban a Magyar Anyanyelv Napjai rendezvény keretében sor került a kisiskolásoknak szóló Kőrösi Csoma Sándor Anyanyelvi Vetélkedőre, az Országos Mesemondó Versenyre (I-IV, V-VIII, illetve közép- és főiskolások számára), valamint a középiskolásoknak szervezett Magyarok és szászok a keleti végeken című tematikus versenyre. Az anyanyelvi vetélkedőn részt vett az apácai Kakasok nevű csapat, Brassóból a Táltos trió, a csernátoni Pitypaláré, a csíkmenasági Tudorka, a gyergyószentmiklósi Égszínkék, a kolozsvári Fekete Hollók, a Kolozsvári Kincsőrzők, Magyarlapádról az Iskolapad, Marosvásárhelyről a Szópelyhek, Szászrégenből a Csipet-csapat, Székelyudvarhelyről a Kincskereső és Zaboláról a Manók. /(Tóásó Áron Zoltán): A Magyar Nyelv Napjai Brassóban. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), ápr. 19./
2005. május 16.
Brassóban május 13-a és 19-e között zajlik a Brassói Magyar Diákszövetség évfordulós ünnepsége, a XV. BMD szülinapok rendezvénysorozata. Az Áprily Lajos Főgimnáziumban sportrendezvények voltak, továbbá nótaest és szórakoztató előadások. /XV. BMD szülinapok. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), máj. 16./
2005. június 7.
Június 2-4. között zajlottak le a brassói Áprily Lajos Főgimnáziumban az Áprily Napok. Fellépett az iskola kórusa, a Grimasz színjátszó, a Búzavirág néptánc- és az angol nyelvű színjátszó csoport. Június 3-án az iskola dísztermében sor került az Apáczai Csere János Közművelődési Egyesület által szervezett A kisebbségi oktatás Romániában az integráció küszöbén című előadásra. A diákköri ülésszakon az iskola tehetséges diákjai olvasták fel tudományos dolgozataikat. Petki Pál, az iskola igazgatója úgy értékelte, hogy a rendezvények sikeresek voltak. Idén négy osztály végez. Jövőre ugyancsak négy osztályt indítanak. /(Tóásó áron Zoltán): Áprily Napok Brassóban. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), jún. 7./
2005. december 15.
Összesen 65 milliárd lejt utalt ki a kormány erdélyi magyar iskolák támogatására. Az RMDSZ tájékoztatója szerint Kolozs megyében a kolozsvári Báthory István Elméleti Líceum, a kalotaszentkirályi iskola, a kőrösfői, az isztolnai, a kisfenesi általános iskola, a tordaszentlászlói és magyarfenesi általános iskola, illetve óvoda kezdeményezhet felújítási munkálatokat kormánytámogatás segítségével. /Kormánytámogatás a magyar iskoláknak. = Szabadság (Kolozsvár), dec. 15./ Hargita megyében négy óvoda és tizenkét iskola, Kovászna megyében két óvoda és nyolc iskola részesül kormánytámogatásban. Hunyad megyében a Téglás Gábor Iskolacsoport, Maros megyében az erdőszentgyörgyi Szentgyörgy Általános Iskola, Brassóban az Áprily Lajos Kollégium, Szilágy megyében a szilágysomlyói Általános Iskola. Temes megyében a temesvári Bartók Béla Elméleti Líceum, az igazfalvi Általános iskola, a végvári Általános Iskola számára utalt ki pénzt a kormány. Bihar megye egy óvodával és három iskolával, Szatmár megye 15 iskolával, Kolozs megye pedig két óvodával és hét iskolával szerepel a kedvezményezettek listáján. A kisebbségi közösségek tagjai hamarosan anyanyelvüket is használhatják azon települések helyi intézményeiben, ahol számuk eléri, illetve meghaladja a 20 százalékot, ez a sürgősségi kormányrendelettel elfogadott és a prefektus intézményét szabályzó törvényben szerepel. Január 1-től a prefektusi intézményt politikamentesítik, ami azt jelenti, hogy a kormánybiztosok nem lehetnek párttagok. /Gujdár Gabriella: Újabb 14 millió vándorol a „magyar megyékhez”. = Új Magyar Szó (Bukarest), dec. 15./
2006. január 13.
Száz éve, 1905-ben temették el a Brassóban Koós Ferenc egykori bukaresti református lelkészt. Rá emlékezett 2005. december 10-én a Brassó-belvárosi Református Egyházközség. A református temetőben a hosszúfalusi diákok Bálint Ibolya tanárnő vezetésével megkoszorúzták a sírt, majd a belvárosi református templomban Kassay Géza lelkész szervezésében következett a megemlékező istentisztelet, melyet a Brassói Magyar Dalárda szereplése nyitott meg, Klára Mária karnagy vezetésével. Igét hirdetett Zsold Béla bukaresti lelkipásztor. Megemlékező beszédeket Koós Ferenc életéről és érdemeiről a következők tartottak: Bálint László esperes Brassó megyéből; Bántó István, a Bukaresti Művelődési Kör elnöke; Demény Lajos történész és Hochbauer Gyula tanár. Fellépett a Zajzoni Rab István Líceum furulyás csoportja és az Áprily Lajos Líceum /Brassó/ diákénekkara. Koós Ferenc 1828 körül született Magyarrégenben, ahol mellszobor hirdeti emlékét, a református templom kertjében. Közhuszárként részt vett az 1848-as szabadságharcban. A levert szabadságharc után Kossuth Lajos külföldre menekült híveiből emigrációs központok alakultak ki a nagyvilágban. Az egyik Bukarestben volt, ahol Koós Ferenc református lelkészként tevékenykedett. Lelkészi kinevezését Bukarestbe Bodola Sámuel püspöktől kapta, 1855-ben. Egy időben Koós Ferenc volt az egyetlen református lelkész Brassó és Konstantinápoly között. Ő hozta létre a bukaresti dalárdát, a magyarok olvasókörét és a Hunnia Magyar Kaszinót. Bukaresti tartózkodása alatt a havasalföldi szórványmagyarságot és a moldvai csángó-magyarságot is megkereste. Amikor 1869-ben osztrák nyomásra el kellett hagynia Bukarestet, Eötvös József miniszter Erdélybe nevezte ki tanfelügyelőnek, s a dévai tanítóképző igazgatójának, majd tanfelügyelő volt Máramarosszigeten, Besztercén, végül Brassóban. /Pitó Lajos, Brassó: Koós Ferencre emlékeztünk. = Új Magyar Szó (Bukarest), jan. 13./
2006. február 17.
„Nagyon hiányzik édesanyám. Madridban dolgozik, egy idős nénit gondoz, meg a házvezetői teendőket végzi” – meséli a dicsőszentmártoni Pálosi Annamária. A Pálosi családot nem a kalandvágy vitte rá erre a döntésre. A két gyerek tanulmányait valamiből fizetni kell. Egy felmérés szerint az országban mintegy húszezer gyereket hagytak hátra külföldön dolgozó szülei, közülük csak 1700-an vannak intézményi gondozásban. Orbán Éva, a brassói Áprily Lajos Főgimnázium pszichológusa kifejtette, sok olyan esetről tud, amelyben a szülők külhoni tartózkodása okoz gondot az itthon maradt gyerekeknek. Jövő tanévtől minden brassói középiskolának iskolapszichológust kell foglalkoztatnia. Kónya László Szatmár megyei főtanfelügyelő-helyettes szerint a problémás tanulók és az iskolakerülők nagyobb része ezekből a fiatalokból kerül ki. Az intézmények, a szakemberek nagyon leterheltek, több szolgáltatást átadnának a civil szervezeteknek, de eddig csak a katolikus Caritas vállalt magára a tennivalókból. Családért Közösségért Gyermekért – Románia (FRCCF) néven alapítványt is létrehoztak. Vezetője, Béres Márta szerint meghatározott körzetekben figyelik a szüleik által itthon hagyott gyerekeket, elsősorban a problémásokat. /Eperszedők „árvái”. = Új Magyar Szó (Bukarest), febr. 17./
2006. július 3.
Ez a legjobb kongresszus, amelyen valaha részt vettem – nyilatkozta az egyik bolgár részvevő, az elmúlt héten Marosvásárhelyen tartott 7. Ifjúsági Matematika-kongresszusról. A rendezvényen bolgár, orosz, görög, svéd, lengyel, magyarországi és romániai meghívott előadók és fiatal matematikusok tartottak közel 50 változatos és érdekes előadást. A rendezvény ötletgazdája és lelke, a szervezőbizottság elnöke, dr. Körtesi Péter, a Miskolci Egyetem professzora volt. Dr. Körtesi Péter a három nyelven zajló rendezvényen „tolmácsolt, vetített, számítógépet kezelt, táblát törölt és előadást tartott. Bencze Mihály, a brassói Áprily Lajos Középiskola tanára, „a matematika másik nagy szerelmese” pedig a tudományok közös nyelvének költészetéről beszélt. A rendezvényen a Bolyai-napon Dr. Kiss Elemér akadémikus többéves kutatatásainak eredményeit mutatta be. A nem-euklideszi geometria történetét foglalta össze dr. Weszely Tibor Bolyai-kutató. /A Bolyai- év gyöngyszeme. = Népújság (Marosvásárhely), júl. 3./
2006. július 24.
Kapcsolatépítő munkatábor zajlik a Brassó megyei Székelyzsomboron, Nyírő József szülőfalujában. Táncház, filmvetítés, játék, zene, móka s egyéb meglepetés, jelzi a művelődési ház falán lógó napi programlap. A tizenhatodik alkalommal megszervezett kapcsolatépítő munkatábor résztvevői az előző évekkel ellentétben idén egyetlen csoportban munkálkodnak. A hetvenöt táborlakó legtöbbje visszajáró vendégei a tábornak. Ötvenen a budapesti Berzsenyi Dániel Középiskola diákjai, huszonöten pedig a brassói Áprily Lajos Főgimnáziumból érkeztek. A testvériskolai kapcsolat révén a brassói és a budapesti középiskola diákjai megismerték egymást, és értékes munkájukkal segítik a falu lakóit. Az első néhány évben a diákok a falu fölött őrködő parasztvárat tatarozták. Holland segítséggel megvásárolták a falu központjában álló Zólya-portát, és a falubelieknek nyújtott segítség mellett elkezdődött a több mint száz éves parasztporta felújítása. /Kertész Melinda: A véndiákok is visszavágynak. = Krónika (Kolozsvár), júl. 24./
2006. szeptember 12.
Székelyzsombor kulturális kapcsolatteremtő táborában a budapesti Berzsenyi Dániel és a brassói Áprily Lajos Főgimnázium néhány nemzedéknyi diákja közösen építi a Zólya-portát. A Mikó András Alapítvány tulajdonában lévő, a két iskola közös céljait szolgáló épület felújítása immár tizedik éve tart. Szeretnék mihamarabb befejezni az építkezést – de ez az anyagiak függvénye. Amikor elkészül, akkor a legkülönbözőbb szaktáborok kapnának helyet benne: képzőművésztábor, biológustábor, színjátszó tábor, irodalmi tábor stb. A testvériskolai program része az is, hogy a budapesti gimnázium egy osztálya egy hetet a faluban tölt, családoknál lakik, segít az őket fogadó házigazdáknak. /Bokor Katalin: Zólya-porta, erődtemplom. = Új Magyar Szó (Bukarest), szept. 12./
2006. november 6.
Az 1956-os magyar forradalom és szabadságharc romániai és brassói hőseire emlékeztek november 3-án Brassóban. Mindenekelőtt azoknak a „brassói srácoknak” az emlékét idézték fel, akik ötven évvel ezelőtt, november 4-én létrehozták a valamennyi erdélyi szervezkedés közül legkiterjedtebb EMISZ-t, teljes nevén az Erdélyi Magyar Ifjak Szövetségét. Az Áprily Lajos Főgimnázium falán elhelyezett kétnyelvű emléktáblát azon romániai bátor emberek tiszteletére állították, akik 1956 őszén kiálltak a magyar forradalom eszméi mellett. A bukaresti magyar nagykövetség támogatásával készült táblát Terényi János nagykövet leleplezte le. Ezt követően a Reménység Házában felavatták azt az emléktáblát, amely az EMISZ 78 tagjának állít emléket. Mint ismeretes, a brassói, felső-háromszéki és erdővidéki fiatalokat is tömörítő EMISZ dacolni akart a kommunista neveléssel, az igazi magyar irodalom, kultúra és történelem népszerűsítését tűzte ki céljául. Az ünnepség keretében Terényi János magyar nagykövet átadta a Szabadság Hőse emlékérmet és oklevelet annak a három magyar kutatónak – Tófalvi Zoltánnak, a román televízió munkatársának, Pál Antal Sándor történésznek, a marosvásárhelyi levéltár volt dolgozójának, valamint Benkő Levente újságírónak és történésznek –, akik levéltári kutatásokat folytattak, publikáltak, írtak vagy filmet készítettek a témáról. Úgyszintén a rendezvény keretében megnyitották a magyar külügyminisztérium által készített, 1956 eseményeit felidéző kiállítást, Ambrus Attila, a Brassói Lapok főszerkesztője pedig bemutatta a Brassói srácok című könyvet, amelyet az EMISZ-es Lay Imre és Papp Bálint Mihály visszaemlékezéseiből szerkesztett. /P. A. M.: Emlékezés a „brassói srácokra”. = Szabadság (Kolozsvár), nov. 6./
2007. március 27.
A kézdivásárhelyi Gábor Áron Műszaki Oktatási Központ (GÁMOK) ötödik alkalommal szervezte meg a Médiainfo felhasználói versenyt, melyen Hargita, Kovászna és Brassó megyéből tíz középiskolás csapat vett részt. Az első és második helyet a kézdivásárhelyi GÁMOK két csapata nyerte, harmadik helyen a brassói Áprily Lajos Líceum, a negyediken pedig a sepsiszentgyörgyi Mihai Viteazul Főgimnázium csapata végzett. /(iochom): Médiainfo-verseny Kézdivásárhelyen. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), márc. 27./
2007. június 4.
A nagy előd, a Római Katolikus Főgimnázium alapításának 170. évfordulóját ünnepelte az elmúlt hét végén Brassóban az Áprily Lajos Főgimnázium. A Felfalusi Kovács Antal katolikus lelkész, esperes által alapított iskola 1837-ben azzal a céllal kezdte tevékenységét, hogy tanulási és művelődési lehetőséget biztosítva esélyt nyújtson a brassói magyarságnak a fennmaradáshoz a brassói „szász tengerben”. Ma szinte változatlan célt fogalmazhat meg – csak a „tenger” más. A Petki Pál igazgató által vezetett tantestület a teljes oktatási spektrumú intézményben hétszáz barcasági gyerek anyanyelvi tanításáról gondoskodik. A háromnapos iskolaünnep emléktábla-avatástól ünnepi előadásig, véndiák-találkozóig, a névadó Áprily Lajos életművének méltatásáig, iskolatörténeti előadásokig, illetve különböző vetélkedőkig sok mindent kínált. /Csinta Samu: Bástya a Barcaságban. = Krónika (Kolozsvár), jún. 4./
2007. június 16.
Kevés az óvoda az országban. Bukarestben csak feleannyi óvodai hely áll a gyermekek rendelkezésére, mint amennyire szükség volna. A tanügyi szakszervezetek, szülők és óvónők június 11-én tiltakozó felvonulást szerveztek a kormány és a szakminisztérium előtt. Vannak városok, ahol 1990 óta egyetlen óvoda sem épült; a jelek szerint az ortodox templomok és kolostorok minden pénzt felemésztenek. A Hargita Népe régtől fogva figyelmeztetett a népességfogyásra. Hargita megye lakossága 1992-től tíz év alatt 348 355 főről 325 628-ra apadt, ami egy Gyergyószentmiklós nagyságú város teljes lakosságával egyenlő. Csata István és Kiss Tamás nemrég közzétette Népesedési perspektívák című könyvét, eszerint 2030-ig a romániai magyarság lélekszáma egymillióra csökken. A Hargita Megyei Tanfelügyelőség közölte, hogy ősztől iskolák szűnnek meg, másokat összevonnak. Máshol is kedvezőtlen a helyzet. Szatmár megye líceumi magyar osztályaiba 1993-ban 1092 helyet hirdettek meg, de csak 406 jelentkező akadt; a brassói Áprily Lajos Líceum 180 helyére 135-en iratkoztak. Románia lakossága 1990 és 2007 között 1,5 millió fővel csökkent, és ha így folytatódik, 2050-re a jelenlegi 21 millióról 16 millióra apad. Az ősszel kezdődő tanévben országszerte százezerrel kevesebb gyermeket íratnak az első elemibe, mint tavaly, kevesebb pedagógusra lesz szükség. /Barabás István: Felhős vakáció. = Hargita Népe (Csíkszereda), jún. 16./
2009. augusztus 28.
Médiaműfajokról, a véleménynyilvánítás szabadságáról, a mozgóképrögzítésről hallgat előadást ezen a héten harminc erdélyi és vajdasági magyar diákújságíró, illetve -jelölt a Benedek-mezei táborban a brassói Áprily Lajos Főgimnázium diáklapja, a Visszhang által szervezett szakmai felkészítőn. A tábor szakmai támogatója a Magyar Újságírók Romániai Egyesülete. /Fekete Réka: Jó úton a diáklapok. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), aug. 28./
